Aiasz
Aiasz

Bányászat, farmok Izlandon és az Alpokban egészen a kínai nagy fal végéig

A nagy BitCoin művelet – 2. rész

Szerző Aiasz  •  szerda, 29.11.2017, 21:14
64 megtekintés

Mit is jelent a bányászat?

Nos ez egy elég összetett dolog, de ha nagyon leegyszerűsítjük akkor annyit jelent, hogy két fél között egy blockchain alapú tranzakció létrejöttét egy harmadik fél a bányász titkosítja. A valóságban nem egy bányász, mert ez változó a technológiától és kriptovalutától függ, hogy hány kell hozzá. A lényeg, hogy a bányászok működtetik az egész műveletet amit kriptovalutát használhatóvá teszi.

Pontosabban: “A hálózat tagjai folyamatosan küldenek egymásnak bitcoint. Hogy a tranzakció követhető maradhasson, valamilyen módon nyilvántartásba kell venni a bitcoinok vándorlását. A bitcoin a tranzakció-történetet egy úgynevezett blokkláncba gyűjtik, így marad nyomon követhető a pénzmozgás. A bányászok feladata jóváhagyni ezeket a tranzakciókat és beírni őket a főkönyvbe.

A rendszer nyilvános főkönyve tulajdonképpen egy adatbázis, blokkok egymáshoz kapcsolt hosszú sora, azaz a blokklánc. A blokkláncban a rendszer bármelyik pontján bárki által végrehajtott tranzakció visszakereshető. Amikor új tranzakció történik, az összes addigi érvényesített blokkot tartalmazó láncolat végére egy újabb blokk kerül. A bitcoin-hálózat minden tagja rendelkezik a tranzakciók folyamatosan frissülő, teljes történetének egy-egy példányával, így a bitcoinok mozgását mindenki figyelemmel kísérheti.

A hash-nek rendkívül érdekes tulajdonságai vannak. Egy blokkhoz tartozó hash-t nagyon könnyű legenerálni, egy adott hash-hez tartozó adatot viszont gyakorlatilag lehetetlen visszafejteni. Könnyű generálhatóságának ellenére minden hash egyedi. Ha csak egy karaktert is megváltoztatunk a blokkban, teljesen más lesz a hozzá tartozó hash-érték.A hash-nek rendkívül érdekes tulajdonságai vannak. Egy blokkhoz tartozó hash-t nagyon könnyű legenerálni, egy adott hash-hez tartozó adatot viszont gyakorlatilag lehetetlen visszafejteni. Könnyű generálhatóságának ellenére minden hash egyedi. Ha csak egy karaktert is megváltoztatunk a blokkban, teljesen más lesz a hozzá tartozó hash-érték.”

Ezt a folyamatot szokták bányászatnak (mining) nevezni, utalva arra, hogy a nemesfémek bányászatához hasonlóan új értékhordozó kerül forgalomba. Ez kissé száraz, és nehezen emészthető, de itt egy kis videó a könnyebb értelmezéshez.

A fenti videóban már konkrét válaszokat is kapunk a bányászatra, annak fizikai megvalósulására is. Lényegében erős processzorokkal és videó kártyákkal szokták ezt a bányászatot végezni illetve célgépekkel melyeket Asic Minereknek neveznek. A videókártyák azért alkalmasak erre a feladatra, mert eleve nagy matematikai számítások elvégzésére készítették őket. (A játékokban az életszerű tájak, és környezet lényegében kis háromszögek halmaza és annál élethűbb egy grafika minél kisebbek ezek a háromszögek. Gondoljuk csak bele a régi játékok szögletes karaktereire. No persze nem a Pac-Man-re, hanem mondjuk a Quake vagy Doom első verzióira.) A cél gépek az úgy nevezett Asic bányászok a sok hasonló matemetikai művelethez használt chipek sokasága egy közös vázban. Ez körülbelül úgy néz ki, hogy 2-3 réteg nyák lap amin a chippek sorakoznak és ezt oldalról egy hűtő ventillátor befújja a hideg levegőt a másik oldalon pedig egy másik szívja a forró levegőt.


Ezek a cél gépek a termelésüket a chipszám növelésével tudják fokozni. Tehát ahogy telik az idő és nehezebb bányászni az asic gépek egyre nagyobbak és több chippel rendelkeznek. Míg a kezdeti időszakban egy pendrive méretű chip is tudott elegnő coint bányászni addig mostanra már csak ilyen nagyobb asic géppel érdemes bányászni. Nos mivel a bányászat lényegében matematika így a telefonoktól kezdve az asztali gépen át a tabletig, és még az okostv is képes a bányászatra. Ez viszont káros ezekre az eszközökre és nem mellesleg nem éri meg, mert több áramot fogyasztanak mint amennyit kibányászni képes, ezért ezek veszteséges bányászok és sok helyen, sok poolban nem is kedvelik őket, mert mivel lassúak, lassítják a teljes pool sebességét mindemellett a hibaarányát is jelentősen megnövelik, hiszen amikor egy bányász menet közben kiszáll az általa végzett művelet sérült lesz és egy másik bányásznak pótolnia kell.

Tudom itt kissé elmélyedtem a témában, de fontos ezekkel tisztába lenni

Most nem szeretnék ebbe mélyebben bele menni, mert ennek szánok egy külön részt. Érdemes figyelembe venni a napi híreket, és amivel a munkánk során találkozunk. Egyre több helyen jelennek meg a bitcoin bányászt rejtő trójai programok és kártevők. Manapság sok weboldalba is épült ilyen rejtett bányász. Sok vírus is képes a saját bitcoin bányász algoritmusát hasznos, mindennapi életben használt szoftverekhez illeszteni, így észre sem vesszük, de a gépeink titokban bányásznak. Ezt teljesen kivédeni nem tudjuk, de erre is kitérek egy külön fejezetben. Azért érdemes a fentieket tudni, mert a gyenge gépeken dolgozó bányászat az adott gép erőforrását a processzorát maximálisan kihasználja, ami több energiát vesz fel ez által több hőt termel és hamarabb tönkre megy. Nos ezen lehet vitatkozni, hogy például a sok reklámnak, ami zabálja a gépünk erőforrásait azok például mennyivel kevesebb kárt okoznak. Ha belegondolunk a régi Flash technológát használó oldalak mennyire lelassítottak a gépeinket.

Most kicsit térjünk rá arra, hogy nem csak a Bitcoin létezik!

Nagyon sok kriptopénz jött létre az elmúlt években melyek száma a cikk írásakor 1272 db volt. Ezek a pénzek hasonló elven alapulnak, és itt feltehetjük a kérdést miért van ilyen sok pénz. Nos ennek egy elég nagy lökést adott az a koncepció váltás ami a fenti blockchain alapú megmásíthatatlan elvre épül. Vagyis gondoljunk csak bele, hogy a Bitcoinból amikor minden coin kibányászásra kerül akkor 21 millió fix darab lesz. Egy darabbal sem lesz több. Ha ezt az elvet a megmásíthatatlan láncolatra vetítjük és végig gondoljuk akkor tényleg kicsit olyanok mint a nemesfémek. Azonban ezekből az úgynevezett altcoinokból rövid idő alatt lemorzsolódnak a nem életképes pénzek, ötletek. Például ami 2017 januárjában még az első 10-20 coin között volt azok közül már 3-4 teljesen eltűnt a süllyesztőben.

Miért is kellenek az altcoinok?

A válasz igen egyszerű, hiszen a technológia, az ötlet amire épül az szinte azonos, de szolgáltatásban, darabszámban és számtalan apró tulajdonságban eltérnek egymástól. A blokkok mérete, a tranzakciós jutalék költsége, az anonimitás és még sok-sok ilyen tulajdonság mely befolyásolja a bányászás sebességét, megtérülését. A legjobb példa, hogy manapság elterjedt az ETHEREUM nevű altcoin, mely annak köszönheti a népszerűségét, hogy a GPU-val jól bányászható, az értékét is jól tartja és lassan de biztosan növeli. Sok altcoin az Etherből fejlődött ki és fejlődik ki, de léteznek olyanok is melyek a Bitcoinból válnak ki egy chainsplit alkalmával mint például a Bitcoin Cash. Ez a kiválás a technológia javítását, és stabilitására törekszik, és nem az új pénz létrehozása a cél, csupán a technológia fejlődésének egyik mellékterméke. Összegezve az altcoinok legtöbbje hamar eltűnik, csak az olyan pénzek maradnak talpon amik a fizikai életben tényleg hasznosnak bizonyulnak. Gyorsítják a fizetést, biztonságosabbak. Senkinek nem ajánlom, hogy csak altcoinokkal foglalkozzon, hiszen nagyon nagy kilengéseik vannak, nagyobbak mint a bitcoinnak.

Bányatelepek, és felhőbányászat

Nos az altkoinokból visszakanyarodunk a bitcoinhoz, hiszen mint ahogy az előbb is leírtam bitcoint célgépekkel éri meg csak bányászni, viszont altcoinokat már bárki tud akár otthon is. A bányászat fáradságos és költséges dolog, lehet kicsiben és nagyban csinálni, de ahogy mondtam a bitcoin menetel felfelé és ezért, aki ebből a menetelésből részesülni akar az valamilyen formában végül bitcoinnál kell kikössön. Ennek legegyszerűbb módjai, ha a fenti képen is látott Asic bányagépek közül veszünk egyet, vagy pénzért veszünk “felhő” bányászati erőforrást. Na most sokan legyinthetnek, hogy mekkora kamu a felhőbányászat és stb. Két féle képpen lehet tekinteni erre a dologra. Elsősorban pénzügyi befektetésként tekintenek rá, hogy befektetett pénz és megtérülési idő, illetve várható profit. Ha így gondolkodunk a világ minden szegmensébe és tevékenységébe ROI (Return on Investment) képzelhető bele. Például reggel felkelek és eszek egy szendvicset akkor jobban tudok koncentrálni reggel a munkahelyemen ami eredményesebb munkavégzést tesz lehetővé így a befektetett egy szendvics az ebédre a 10-20 szorosan térül meg. Ez is egy mérhető dolog. 🙂 Tekinthetünk erőforrásként, gépként eszközként a bányászathoz megvásárolt felhő szolgáltatásra. Hiszen nem veszünk fizikai gépet, nem a saját áramunk fogy, éjjel nappal mehet, stb… Egy kicsit fizikaibb megközelítésként. Persze ezen lehetne vitatkozni, hogy a gépnek is van ROI értéke, de itt most a fizikai kézzelfogható dolgokról beszélünk így egy gazdasági területen nem jártas ember is megtudja érteni. Nos kanyarodjuk vissza a felhőbányászatra. A legtöbb ilyen szolgáltatást kínáló a vadnyugatról jött egy pisztollyal és készül kirabolni minket ezért odafigyelve  a részletekre találhatjuk meg a valóságos cégeket. Jellemzően megmutatják magukat, az arcukat, a vezetőket, dolgozókat, a bányát, és valóságos üzleti modellük van. Itt sokan elgondolkodnak, ha van bányájuk miért adják bérbe, miért nem bányásznak maguknak. Nos egészen egyszerűen ezt teszik, de a befektetett pénzt azoktól szedik be akik erőforrást vesznek. Összefoglalva a pénzért cserébe kapok erőforrást, de nem ingyen dolgoznak nekem szóval drágábban, mintha otthon indítana valaki bányát.

 

Így néz ki egy olyan bánya ami a közel a 60% százalékát biztosítja a bitcoin forgalomnak. A legnagyobb bányák, bányatelepek ugyanis kínában vannak.
Mi európaiak igazából előnyös helyzetben vagyunk, hiszen fejlődik a megújuló energia felhasználása és így nálunk egyre modernebb és költséghatékonyabb nap, szél és vízerőművek épülnek. Nem rég cikkeztek arról, hogy Ausztriában is indul egy ilyen vizierőmű alapú bánya. (http://hydrominer.org/)
Ez mellett még számtalan új ICO-ra épülő start up verseng, és épít különféle helyekre bányát. Az egyik legnépszerűbb talán az Izlandi Bitcoin bányászat, ahol a geotermikus energiával biztosítják a Asic minereknek és a GPU ringeknek az energiát. ( https://www.genesis-mining.com/)

Sokan ezekben a bányákban látják a bitcoinnak és a digitális pénznek a jövőjét, de van aki csendben várja a buborék kipukkanását. Sok szempont szól a felhőbányászat mellett és ellen, de mindenki csak körültekintően válasszon, mert ahogy írtam most csalóból több van, mint igazi cégből.

Ez a rész kicsit hosszabb lett, de a lényeges részek benne vannak és ha azokat megértjük akkor nem jelent gondot a további részek megértése. A következő fejezetben mélyebben elmerülünk az ICO, és a közösségi befektetési portálokban, a ponzi(piramis) befektetésekben, és végül a coin tőzsdékkel is foglalkozunk. Megpróbálok arra a kérdésre választ adni mivel érdemes foglalkozni. Az utolsó fejezetben a pénztárcákról írok egy hosszabb szösszenetet, és a debit kártyákról amiket a Bitcoin mellé lehet rendelni. Ne menjünk ennyire előre, hiszen a jövő képlékeny. 😃

Forrás: bitcoinbazis.hu

További cikkek

  • Az 5 legjobb okosóra

    Ritkán csinálok ilyen posztot, de itt az ideje...

  • Aiasz • dec 12 bővebben »
    Fel

    A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás

    Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat - tekintettel arra, hogy a felhasználása során a teljes IP cím tárolása nem történik meg - önmagában semmilyen módon nem képes az ügyfelet, azaz a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az aiasz.hu oldal kizárólag a felhasználói élmény javítása céljából tárol sütiket a felhasználók gépén. Nincs semmilyen utólagos felhasználás.

    Bezár